Az éghajlatváltozás miatt kétszer nagyobb valószínűséggel fordulnak elő olyan felhőszakadások, mint amilyenek ebben a hónapban pusztító árvizeket okoztak Közép-Európában - áll egy szerdán közzétett jelentésben. A tanulmány szerzői arra szólították fel a politikai döntéshozókat, hogy tegyenek lépéseket a globális felmelegedés megállítására. Ugyanis ha tovább melegedik az éghajlat, még nagyobb bajban leszünk.
A tudósok szerint az ember egy újabb nagy természeti rendszert zavarhat meg: az óceánok savasodnak. A tengerszint emelkedése miatt leginkább veszélyeztetett kis szigetállamok vezetői közben aggódnak, szerintük itt az ideje, hogy azok az országok, amelyek a legtöbb fosszilis tüzelőanyagot égetik el, és ezzel hozzájárulnak a klímaváltozáshoz, segítséget nyújtsanak nekik - számolt be a Reuters.
Egy nemzetközi kutatócsoport új tanulmánya minden eddiginél részletesebb képet ad a Föld felszíni hőmérsékletének változásáról az elmúlt 485 millió évben. A földtörténet fanerozoikumnak nevezett időszakára (eonjára) kiterjedő vizsgálat rávilágít, hogy a bolygó hőmérséklete a korábban feltételezettnél nagyobb ingadozásokat mutatott, valamint az eredmények azt is alátámasztják, hogy a földi hőmérséklet erősen korrelál a légkörben jelenlévő szén-dioxiddal - írta meg a Forbes.
A nyári hőség végével jelentős lehűléssel és rendkívül csapadékos időjárással indult a szeptember Közép-Európában. A múlt hét elején a meteorológiai modellezések már előrejelezték, hogy az óceáni és a mediterrán térségben tapasztalható rendhagyó légköri jelenségek jelentős áradásokat is okozhatnak Európában. A tartós esőzés rekordközeli árvízhelyzethez vezetett Közép-Európában, ahol már több emberéletet is követelt az árhullám. A Budapesten várhatóan szombaton tetőző árvíz az előrejelzések szerint megközelítheti a fővárosban az eddigi legmagasabb vízállást eredményező, 2013-as dunai áradást is. Megnéztük, a szakemberek szerint milyen meteorológiai folyamatok vezettek a jelenlegi árhullámhoz, valamint, hogy az elmúlt évtizedek tendenciáit elnézve mi várhat Európára az árvizek szempontjából. A globális felmelegedés miatt egyre gyakoribbá váló extrém időjárás világszerte egyre több helyen vezet természeti katasztrófákhoz, és a szakemberek szerint a jövőben egyre nagyobb kihívás elé állítják majd az ennek kitett régiókban élőket.
Idén nyáron 15 ország abszolút melegrekordja dőlt meg világszerte és nagy esély van arra, hogy 2024 lesz a legmelegebb év, túlszárnyalva az eddigi rekorder 2023-as évet. Ezen adatok tudatában, érzékelve a Magyarországot is sújtó nyári hőhullámokat, meglepőnek tűnhet, hogy vannak még olyanok, akik kételkednek a globális felmelegedésben. Pedig a kutatások szerint a tudósok 97%-a egyetért abban, az emberiség károsanyag-kibocsátása felelős a klímaváltozásért, tehát nem egy természetes folyamat zajlik jelenleg a bolygón. Ugyan a nyár csak most ért véget, ezért azt még nem látjuk, hogy a hőhullámok hogyan hatottak az emberek klímaváltozással kapcsolatos vélekedéseire, megnéztük a lehető legfrissebb kutatásokat, hogy vajon mennyire lehet jellemző még a klímaszkepticizmus és mivel győzhetőek meg leginkább az emberek a jelenleg zajló pusztító folyamat komolyságáról.
Amikor légszennyezettségről beszélünk, általában a városokra ködszerűen telepedő szmogra gondolunk. Azonban, a levegőminőség romlása egyáltalán nem csak a világ metropoliszaiban jelent égető problémát. A WHO 2022-es elemzése szerint a Föld lakosságának 99%-a él olyan régióban, ahol szennyezett a levegő, ezért aligha kerülhetjük el, hogy hatással legyenek szervezetünkre a légkörbe kerülő káros anyagok. Világszerte az országok fejlettségük és földrajzi fekvésük szempontjából is különböző mértékű szennyezésnek vannak kitéve. Amíg a fejlett országok levegőjének szennyezettsége az ipari forradalom idején tetőzött, majd az elmúlt évtizedek kormányzati beavatkozásai miatt csökkent, addig Afrika és Ázsia fejlődő országaiban jelenleg okoz óriási problémákat. Brit kutatók egy nagyszabású projekt keretében látványos ábrákkal szemléltették, hogyan változott a történelem során világszerte az egyik legveszélyesebb légszennyező tényezőnek tartott finomszemcsés anyagok koncentrációja a nagyvárosokban.
A világszerte tapasztalható hőmérséklet-emelkedés az idei nyáron számos rekordot megdöntött már, a hőhullámok pedig sok helyen az emberek egészségét is nagy próba elé állítják. Az egyre erősödő felmelegedés azonban nem csak a szervezetünket, hanem a bolygó természeti kincseit is veszélyezteti. Egyes földrajzi látványosságokat az elsivatagosodás, vagy éppen a tengerszint drasztikus emelkedése sodorta az eltűnés szélére. Cikkünkben drámai fotókkal illusztrálva mutatunk be öt olyan helyet a Földön, amelyet a klímaváltozás teljesen megváltoztatott.
A világ népességének csaknem egyötöde vízhiányos területeken él, egyelőre főként a fejlődő országokat érinti ez a probléma. Az éghajlatváltozás és a növekvő vízigény miatt rövidesen globális problémává nőheti ki magát a vízhiány, ami véres háborúkhoz is vezethet. Az emberiség egyik legnagyobb kihívása lehet tehát a következő évtizedekben a megfelelő mennyiségű ivóvíz biztosítása, van azonban egy jó hír: létezik egy izgalmas technológia, ami nagy mértékben hozzájárulhat a probléma megoldásához. És ami még ennél is izgalmasabb: az egyik élen járó vállalat tőzsdén van, lehetőséget nyújtva a befektetőknek arra, hogy kivegyél a részüket a sztoriból.
A globális felmelegedés termékenységre gyakorolt hatásait vizsgálja egy új tanulmány, amely a Population Studies című folyóiratban jelent meg. A kutatás szerint Spanyolországban a rendkívül forró napokat követően kilenc hónappal csökkent a termékenységi ráta - közölte a The Economist.
Az idei nyár volt a legmelegebb az északi féltekén a feljegyzések kezdete óta - jelentette be pénteken az Európai Unió Copernicus klímafigyelő szolgálata, hozzátéve: nagy a valószínűsége, hogy az idei év pedig a valaha mért legmelegebb év lesz.
A Himalája gyorsan olvadó permafrosztjában 1705 ősi vírusfajt fedeztek fel a tudósok. Egy nemzetközi kutatócsoport 2015-ben a Tibeti-fennsíkon található Guliya-gleccserből gyűjtött több száz méteres jégmagokat, amelyekben későbbi elemzések során az emberiség számára addig ismeretlen vírusokat találtak. Tudományos szempontból sok érdekességet rejtenek ezek az ősi mikroorganizmusok, a szakemberek pedig kiemelték, hogy az emberekre nézve nem jelentenek veszélyt a kórokozók - számolt be az ausztrál ABC News.
Az idei nyáron tapasztalható hőhullámok világszerte rengeteg új melegrekordot eredményeztek. Bár az extrém időjárás szinte az egész bolygót érinti, vannak olyan területek, ahol a környezeti feltételek miatt még tovább fokozódhat a forróság. Ilyen régiók a jobban beépített nagyvárosok, ahol a hőség a lakosság egészségi állapotát egyre nagyobb mértékben veszélyezteti. A Nature folyóirat cikkében összeszedte, hogy a szakemberek milyen megoldási javaslatokkal állnának elő az egyre forrósodó városokban a lakosság megvédésre.
Grönland keleti partvidékén kialakult tavalyi megacunami utólag modellezett adatai alapján tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az éghajlatváltozás növeli a földcsuszamlások és az azt követő megacunamik esélyét.
Az európai hőhullámok egyre súlyosabb következményekkel járhatnak a jövőben, derül ki egy friss tanulmányból. A Lancet Public Health folyóiratban megjelent kutatás szerint a hő okozta halálesetek száma az évszázad végére akár meg is háromszorozódhat a kontinensen - számolt be a The Guardian.
A klímaváltozás következtében az erdőtüzek gyakorisága és súlyossága, valamint a tűzszezon időtartama a világ számos régiójában növekszik, ami jelentős társadalmi, környezeti és gazdasági zavarokat vált ki. Globális szinten például az erdőtüzek okozta levegőszennyezés évente 340 ezer idő előtti halálesethez vezet. Az erősödő globális felmelegedés Magyarországon is jelentős mértékben növeli a futótüzek kialakulásának kockázatát. A Kecskemét-Hortobágy-Békéscsaba-Szeged négyszög által határolt terület a legkitettebb térség.
A Covid-járvány rávilágított, az emberiség jelenlegi berendezkedéséből fakadóan sokkal kitettebb lehet a gyorsan fertőző betegségekkel szemben, mint ahogy azt eddig gondoltuk. Ezek a veszélyek azonban nem csak a vírusokból fakadhatnak. Az egyszerű, már régóta ismert betegségek kezelésére alkalmazott antibiotikumok használatával a baktériumok egyre nagyobb rezisztenciát képesek kiépíteni ellenük, amely hamarosan a közegészségügy egyik legnagyobb problémáját fogja jelenteni. Cikkünkben összeszedtük, hogy mit kell tudni az antimikrobiális rezisztenciáról, és mik a legújabb fejlesztési irányok, amelyekkel az orvostudomány igyekszik szembeszállni a folyamattal.
A nyári hőhullámok során sorra dőltek meg a melegrekordok a Föld minden pontján, a felmelegedés pedig nem kerüli el a világ óceánjait sem. A sekélyebb, melegebb tengerekben és óceánokban a víz világszerte több helyen színpompás korallzátonyokat rejt, amelyek nem csupán gyönyörű színfoltok a turisták és a búvárok számára, hanem elengedhetetlenek a tengerek biodiverzitása végett is. Ugyan csak a tengerfenék nagyjából 1 százalékát borítják ilyen zátonyok, az óceáni élővilág egynegyede függ tőlük valamilyen módon. A korallokra azonban a melegedő időjárás és az emberiség környezetszennyezése egyre nagyobb veszélyt jelent. A pusztulásuknak beláthatatlan következményeit pedig a korallzátonyoktól különböző formában függő 1 milliárd ember fogja viselni a jövőben.
A hőség nemcsak az emberek fizikai, hanem mentális és lelki egészségére is negatív hatással van. Tudjuk, hogy a forróság a csecsemőket és az időseket veszélyezteti a leginkább, de ma már az is nyilvánvaló, hogy a tartós hőstressz az egészséges felnőttekre is kedvezőtlenül hat: csökken a koncentráció és ezzel a termelékenység, miközben emelkedik az agresszió szintje. Nő az öngyilkosságok kockázata, de még zavargások és terrortámadások is nagyobb arányban fordulnak elő, amikor tartósan nagy a meleg.
Az amerikai Calcarea startup olyan szerkezetet fejlesztett ki, amely képes a hajómotorok által kibocsátott szén-dioxidot ártalmatlan sók formájában akár 100 ezer évre megkötni. A találmánnyal az alkotók hatékony, biztonságos és olcsó módszert szeretnének nyújtani a globális kereskedelem karbonlábnyomának csökkentésére - írta meg az Interesting Engineering.
Egy turista "megdöbbentő" fotókat tett közzé magáról és feleségéről: a két felvétel a svájci Alpok ugyanazon pontján, szinte pontosan 15 év különbséggel készült, a változás pedig hatalmas. A fotópár rávilágít arra, hogy a globális felmelegedés milyen gyorsan tünteti el a gleccsereket - számolt be a The Guardian.
Előtte azonban több fontos makroadat is érkezik.
Kis mértékben átalakítja idei kibocsátási szerkezetét az ÁKK.
Ezt elemeztük a Checklist keddi adásában.
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
Nagy baj lehet, ha nem sikerül lokalizálni a száj- és körömfájás betegséget.
